Élő egészség: A joghurt

Mindannyian tudjuk, hogy a joghurt emésztésünk őre. De hogyan képes egy sor egyéb betegség (pl. mellrák, allergia) kialakulásának kockázatát is csökkenteni?

Hogyan született?

A savanyított tejtermékeket évezredek óta ismeri az emberiség. Feltalálásukhoz számtalan legenda kapcsolódik, ám feltehetőleg a megfelelő hűtési technológia hiányának köszönhetik létrejöttüket.

Mivel a különféle fajták érlelését végző tejsavbaktériumok eltérő hőmérsékleten szaporodnak, a klimatikus viszonyoktól függött, hogy az egyes területeken élő népcsoportok körében a savanyított tej melyik változata terjedt el.

A joghurt előállításának a magasabb hőmérsékletű vidékek kedveztek, ugyanis az erjesztést végző baktériumkultúrák 42-45 °C -ot igényelnek szaporodáshoz. Az aludttejhez ezzel szemben 18-30 °C is elegendő, így ez a típus leginkább Európa északi és nyugati területeihez kötődött.

A kefir szintén középhőmérsékleten készül, ám az előzőektől eltérően vegyes (tejsavas és alkoholos) erjesztéssel. Ezt, az élesztőgombával savanyító technológiát valószínűleg a török-tatár népek fejlesztették ki, és terjesztették el hódításaik során a Balkán-félszigeten.

A joghurt Nyugat-Európában először a XVI. században jelent meg, de csak jóval később, az 1900-as évek elején, Ilja Mecsnyikov kutatásai nyomán vált széles körben ismertté. Az orosz biológusnak sikerült elsőként bebizonyítania, hogy a készítményben található élő kultúra pozitív hatást gyakorol az emberi szervezetre.

A bélflóra funkciója

A joghurt előnyös tulajdonságait elsősorban az erjesztéshez használt jótékony baktériumoknak köszönheti, melyek az ember bélrendszerében is jelen vannak.

Az immunrendszerünk első védelmi vonalába tartozó bélflóra a külső környezet káros hatásaitól igyekszik megóvni szervezetünket. Több mint 400 fajta mikroorganizmus él benne, melyek gátolják a különféle kórokozók megtelepedését, segítik az immunrendszer működését, valamint fontos szerepük van az emésztés folyamatában.

Bizonyos hatások következtében azonban a mikrobák egyensúlya felborulhat, szabad utat nyitva ezzel a veszélyes gombák, baktériumok és bélférgek előtt. Az antibiotikumok gyakori alkalmazása különösen ártalmas, hiszen egy-egy kúra sokmillió hasznos mikroorganizmust pusztíthat el.

Hasonló hatása lehet a klórozott ivóvíznek, az alkoholtartamú italoknak, a helytelen táplálkozásnak (pl. túlságosan sok zsír és cukor bevitelének), a dohányzásnak, valamint a stresszes életmódnak.

Ha az egyensúly felborul, kórokozók telepedhetnek meg a vastagbélben, erjedési termékeikkel károsítva a nyálkahártyát és méreganyagaikkal terhelve a májat. Továbbá fáradékonyság, emésztési zavarok, különféle bélfertőzések, bőrbetegségek, allergiás reakciók, tápanyag felszívódási problémák léphetnek föl, valamint hosszú távon májkárosodás és vastagbélrák is kialakulhat.

A gyakori panaszok közé tartozik még a bélben elszaporodó élesztőgombák által okozott candidiasis, valamint egyes esetekben szintén a bélflóra károsodására vezethető vissza az IBS (irritábilis bél szindróma).

Az említett betegségeken túl még számos kór kialakulásában közrejátszhatnak a bélrendszer működési zavarai, így a gyógyulás felé az első lépés a bélflóra helyreállítása.

Hogyan segít a joghurt?

A megfelelő minőségű joghurtok pre- és probiotikum tartalmuknál fogva alkalmasak a hasznos mikroorganizmusok visszatelepítésére, valamint fokozzák ezek termelődését és kolonizációját. A probiotikum-elnevezés csak az igazolt klinikai hatást kifejtő baktériumokat és élesztőgombákat illeti meg.

Ezek a Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus casei, rhamnosus (GG), Lactobacillus plantarum, Bifidobacterium bifidum, Bifiodobaktérium longum, Streptococcus thermophilus, Saccharomyces boulardii, Enterococcus faecium.

Megakadályozzák a veszélyes kórokozók megtelepedését, fontos szerepet töltenek be az emésztés folyamatában, valamint a koleszterin-anyagcserében; különféle vitaminokat (pl. K- és B-vitaminokat) termelnek és segítik ezek felszívódását.

A prebiotikumok (pl. inulin, lactulóz) nem pusztulnak el a különféle emésztőenzimek hatására, így a vastagbélbe jutva képesek kifejteni jótékony hatásukat. Meggátolják a kórokozók megtapadását a bél belhártyáján, valamint az e baktériumokra veszélyes anyagok képződését segítik. Legnagyobb érdemük azonban, hogy fokozzák a probiotikumok termelődését és kolonizációját.

További előnyei

• Könnyen emészthető állapotban tartalmaz létfontosságú tápanyagokat (ásványi anyagokat, vitaminokat, fehérjét, zsírt, és bioaktív anyagokat).

• A tej savanyodása során a baktériumok különböző vitaminokat – pl. folsavat, niacint, biotint – termelnek, így ezek aránya az erjedés során akár 50%-kal is növekedhet.

• Olyan aminosavak is találhatóak benne, amelyek a dopamin és a noradrenalin termelődéséhez elengedhetetlenek, így stressz esetén gyorsan kiürülnek a szervezetből. Ezeket érdemes egy pohár joghurttal pótolni.

• Laktózérzékenyek is fogyaszthatják, mivel a benne található mikroorganizmusok a tejcukor nagy részét az erjedés ideje alatt már lebontották.  

• Nem csupán a vastagbélrák, hanem egyéb daganatos megbetegedések megelőzésében is fontos szerepük van. Újabb kutatások tanúsága szerint a rendszeres joghurtfogyasztók körében a mellrák kialakulásának esélye jóval kisebb.

• A benne lévő Lactobacillus casei, Bifidobacterium bifidum és Streptococcus thermophilus baktériumokról kísérletek során bebizonyosodott, hogy csökkenthetik az akut fertőzéses eredetű hasmenés lefolyásának idejét.

• Probiotikumai allergiás megbetegedések esetén is hatékonyak lehetnek, ezenkívül általános immunerősítők, mérséklik a haspuffadást, javítják a szervezet tápanyagfelvételét, segíthetik a gyomorfekély kezelését, és csökkentik a koleszterinszintet.